Menü Bezárás

Épületalapozás kitűzése

Mi a munka célja? Az építész és a statikus megtervezte az épület alapozását és falait, ezek pontjait az ásáshoz, majd a falazáshoz a helyszínen ki kell jelölni. A terven ugyanígy szerepel még egy fontos adat: az épület magassága. Az, hogy a sehol sem teljesen sík terephez képest mennyire süllyedjen be, vagy mennyire emelkedjen ki az épület, természetesen már az alapozásnál tudni kell. Ezt a szintet is a földmérő képes kijelölni.

Miért fontos, hogy ezt földmérő csinálja? Az új épületek helye a telekhatárokhoz képest centire meg van tervezve, és ettől az engedélyezett tervtől nem térhetnek el. Különösen igaz ez ott, ahol az épület oldalát pontosan a telekhatárra lehet csak megépíteni.

Tegyük fel, hogy a kerítés pont a telekhatáron van valóságban is (ezt csak földmérő tudja ellenőrizni), az épület alaprajza egyszerű és mérése nem igényel speciális földmérő műszert, így a telekhatárhoz képest ki lehet mérni. Tegyük fel azt is, hogy a megbízott építőipari csapat nagyon precíz az ilyen mérésben is, és még véletlenül sem hibázza el.

Ha minden ”tegyük fel” tényezőben szerencsénk lett, a telek határaihoz képest az épület 5-10 centi pontosan, maguk a falak pedig a kívánt méretekhez képest néhány centi lötyögéssel lettek kimérve. Mindeközben a kőműves szakemberek a helyett, hogy a mesterségüket gyakorolták volna és épült volna a ház, csapatostól elméregettek napokat egy mérőszalaggal.

Ha pedig csak egy ”tegyük fel” nem teljesült, például ami a telekhatárnak látszik valójában 40-50 centire nem is ott van, vagy bármi egyébben nem volt szerencsénk az új épületünk könnyen átépülhet a szomszédra, vagy mivel nem a terv szerinti helyre került, egyszerűen nem kapunk rá használatbavételi engedélyt.

Mit csinál a földmérő? Pontosabban mit kellene csinálnia… Mert sajnos ahogy az építőiparban, itt sem mindenki végez munkát megfelelő minőségben. A következő folyamatot végigolvasva könnyen beláthatjuk, miért kell az ilyen munkát földmérő szakemberre bízni:

ELLENŐRZÉS

1) Ellenőrzi az építész tervét, melynek során az is kiderül, ha az építész esetleg nem is jó telekméretek alapján dolgozott… Igen, sajnos gyakran előfordul, hogy az építész például kézzel rajzolgatja át a telket a tervezéshez egy térképmásolatról, így tervez a valósnál például fél méterrel szélesebb állapotra (amit a földmérőnek ellenőrizni és aztán a megoldásról konzultálni kell).
2) Méréssel ellenőrzi a helyszíni állapotot, mivel sajnos ezt is ki kell mondani: Sok építész ezt sajnos nem veszi figyelembe, aminek részint oka most általános leterheltségük is. Például a térképen adott egy 10 méter széles telek, amibe két oldalon fél-fél méterre belógnak a szomszédos épületek. Ilyen sajnos térképhiba miatt is lehet. Majd az építész a valóságban 9 méteres helyre tervez egy 10 méteres épületet…
3) A tervezőnek kötelező megadni a leendő épület padlószintjének magasságát, melyet szintén ellenőrizni kell. Sajnos sokszor ez sem valóságon alapul, és a helyszínen mérve látható, a megírt magasság nem reális, az épületet az alapján szinte be kell ásni, vagy egy méterrel ki kell emelni. Mindkettő nem csak rettentő költséges, de káros is.
Elmondhatom, hogy többször találkoztam már a felsorolt 3 hibával, azonban ilyenkor a tervező a vázolt problémát mindig megérti, elfogadja és egyeztetés alapján módosítja a tervet. Előfordul… de a valós hibás az a földmérő, aki ellenőrzést nem végez és kapkodva, a felelősséget lerázva végzi ezeket a munkákat. Még ha olyan építész után is dolgozunk akinek ismerjük a munkáit, mindig ellenőrizni kell egymást, mert egy ház építésénél hatalmas a tét. És ha már minden rendben, gond nélkül indítható a kitűzés technikai része.

ELŐKÉSZÜLET

4) Ha a terv életképes, indíthatóak az építkezést megalapozó kimérések. A munkaterület mellett maradandó helyre (kerítésre, villanyoszlopra) a földmérő feljelöli az épület leendő padlószintjét. A telken belül pedig kikarózza az épület kontúrját. Ezek alapján tudja a kivitelező az alapásás előtt hol kell leszednie a felső humuszréteget, illetve ha nagyon lejtős a telek, a kijelölt magasság alapján tudja megépíteni az új épületnek támfallal és bevágással a megfelelő helyet. Az esetek többségében, egyszerűbb és nem túl lejtős telkeknél ezt a kivitelező is ki tudja magának mérni, a tervekről az épület helyét és magasságát meg tudja állapítani. Ez alapján még nem betonoz alapot, ha kiderül, hogy kicsit arrébb mérte úgyis korrigáljuk. Alapesetben ezt nem a földmérő jelöli ki, ha ilyen külön kiszállást szeretne, mindenképpen érdemes jelezni!

MÉRÉS

5) Alapozás kitűzése: Az alapozás belső és külső töréspontjainak kijelölése karókkal, többnyire GPS-vevő készülékkel 2-3 centiméter pontosan. Ez már tényleg az „érdemi” munka része, mely megadja az épület végső helyét.
6) Falazás kitűzése: Miután az alapozás betonszerkezete megkötött, a fal leendő külső és belső töréspontjait feljelölöm. Kérhető zsinórpadra mérve is, amikor a falak külső-belső szélei a terület köré felácsolt fa padozatokra lesznek feljelölve kihosszabbítva, és ezeket összekötve metsződnek ki a sarokpontok is. A kivitelezőt érdemes megkérdezni, melyik módszert szeretné. A mérés mindig mérőállomással, 3-4 milliméter pontosan történik. Sajnos még mindig vannak olyan földmérők, akik csak a fal néhány főbb külső pontját jelölik ki, de olyan munkaterülettel is találkoztam ahol a földmérő kirakta a szigetelés tervezett 4-5 pontját, aztán a kivitelező mérhetett utána napokat. Egy földmérőnek az a dolga, hogy mérjen, a kőműves mesternek pedig az, hogy a kijelölt helyre a falat rakja és nem hogy a felületes földmérő után méregessen, ellenőrizgessen mérőszalaggal napokat.

DOKUMENTÁLÁS

7) Egy több tízmilliós (vagy még jóval drágább) épületet nem lehet úgy kitűzni, hogy aztán a földmérő lelép, és maximum egy számla marad utána. Az épületszerkezetek kitűzéséről mindig dokumentációt készítek, mely bemutatja az épületet hova helyeztem el, mivel mértem ki. Egyértelműen igazolja, hogy az épületet földmérő mérte ki, megfelelő jogosultsággal.

Mi szükséges épület kitűzéséhez a földmérő részéről? Épületszerkezetet kizárólag olyan felsőfokú végzettségű földmérő végezhet, aki érvényes GD-T geodézai tervezői minősítéssel rendelkezik és kamarai tag, vagy ilyen földmérő a munkáját tanúsítja. Ha épület kitűzéséhez földmérőt hív, vele szemben az első kérdése ez legyen! Mindemellett – természetesen – megfelelő műszer, néhány mm pontos mérőállomás is elengedhetetlen egy ilyen munka elvégzéséhez, gps vevő falszerkezetek kitűzéséhez nem elég pontos, ilyen célú használata tilos!