loader image
Menü Bezárás

Lakóházak alapozásának, falazásának kitűzése

Nyitott ablakok nyomtatása:
Print Friendly, PDF & Email

Egy lakóház építése sok családnak élete befektetését jelenti, de kijelölését akkor is maximálisan komolyan kell venni, ha azt egy beruházó rendeli meg.

Ez a leírás elsősorban az ilyen, hagyományos sáv- vagy lemezalapos lakóépületek vagy társasházak kitűzéséről szól.

A munka célja, hogy az épületet a földmérő a tervezett épületet annak tervei alapján a telken belül, annak határaihoz képest tökéletes, támadhatatlan helyre helyezze el! Amint lentebb részletezem, ez nem mindig egyszerű, hiszen annak megállapításához mi is a valós telekhatár amikhez képest az épületet elhelyezzük, nagy szakmai tapasztalat szükséges! Sajnos az nem mindig esik egybe a helyszínen látható kerítésekkel.

Ha a földmérő az épületet az elméleti terv alapján a valós helyszíni telken belül is betervezte, következik az épületszerkezet méretszerű kitűzése. A földmérő először az alapozást, majd az arra építendő falazást jelöli ki.

A feladatot olyan minőségi kritériumok mentén írom le, ahogyan azt én is végzem, átadom megrendelőim felé. Mindenkinek azt tudom javasolni, minimum ezeket a lépéseket tartassa be földmérőjével:

Az épületet és telken belüli elhelyezését a tervező tervezi meg, tervlapokon megrajzolva, hogy:

1) a telken belül az épület hol helyezkedjen el,

2) hogy néz ki az alapozás, mik a méretei (sokszor ezt már nem az építész, hanem a statikus tervezi)

3) hogy néz ki a falazás, mik a méretei

A földmérő feladata ezt a szerkezetet a tervek alapján:

1) a helyszíni telken belül néhány centiméteres pontossággal elhelyezi, betervezi

2) az épületnek nem csak a helyét adja meg, a telken belül pontosan hol legyenek kontúrjai, de a magasságát is, az épület mennyire legyen besüllyesztve, vagy kiemelve. A földmérő kiszintezi, és a helyszínen megjelöli az épület padlószintjének magasságát, amihez képest a kivitelező dolgozni fog

3) az alapásás nyomvonalát, szélességét a munkagép számára kívül-belül egyértelműen, az ásáshoz néhány centi pontosan kijelöli. Felfestéssel segít abban, ezek a sarokpontok hogyan rajzolják ki az alapot.

4) az alap elkészültével arra a falakat meghatározó zsalukősort speciális műszerrel, centiméter alatti pontossággal, kívül- belül fel kell jelölni (vagy ha a kivitelező úgy kéri, zsinórpadozatra)

5) a földmérő munkájáról igazoló vázlatot ad, melyen szerepel mit és hogyan tűzött ki, szerepel rajta aláírása, jogosultságának száma. Röviden szólva: hiteles papírt ad, vállalja a felelősséget munkájáért. Ha például 10 év múlva kiderül, a szomszéd épületéhez képest mondjuk minimum 4 métert szabadon kell hagyni, házunk viszont csak 3 méter 50 centire épült és el kell bontani… a ”földmérő” aki papír nélkül kitűzte úgy fogja felvenni a telefont, mint az ember, aki ott se volt!

1) Egy megfelelő jogosultságokkal dolgozó lelkiismeretes földmérő mielőtt egy épületet kitűz, valamilyen szinten a telekhatárokat is ellenőrzi. Hiába méri ki valaki pontosan a kerítéshez képest az épületet, ha 10 év múlva kiderül, az 1 méterrel arrébb volt! Ezt más ellenőrizni nem tudja.

2) A megfelelő pontosságot a szaktudásnak és műszereinek köszönhetően csak földmérő tudja garantálni. Magáról a mérésről hitelesítő papírt, vele felelősséget csak a földmérő fog tudni adni.

3) Alapozást néhány centi, falazást néhány milliméter pontosan vannak olyan kivitelező szakemeberek, akik ki tudnak mérni. Ám egyrészt sosem tudhatjuk a mi kivitelezőnk minden munkát végző embere ilyen-e, ha pedig mégis: egy megfelelő földmérő speciális műszereinek és szaktudásának köszönhetően egy délelőtt alatt ki tudja mérni azt, amit egy egész brigád 2 napig mérne. Gyorsabb, pontosabb, és garantált!

A tervezőktől a következőkre van szükségünk:

0) Ha a tervezés alapjaként történt helyszíni geodéziai felmérés, ajánlott megküldeni

1) É01 helyszínrajz DWG formátumban, hogy tudjuk az épület a telekhatárokhoz képest hol kell legyen

2) Az S01 statikai rajz DWG formátumban, mert az tartalmazza egyben a kivitelezendő sávalapot, falazást. A földszinti alaprajz azzal, hogy a bevakolt, leszigetelt fal hogy fog kinézni szükséges, de sajnos önmagában nem használható erre a célra.

3) Mivel a telekhatártól megadott távolságra a végleges, szigetelt falsíknak kell lenni, hogy tudjuk a nyers fal kitűzésére mennyit kell rászámolni az alaprajzra is szükség van.

A DWG formátum a digitális, műszaki rajz, melyet egy az egyben át tudok emelni és azzal dolgozni a kitűzési munkához. A pdf-eket a tervezők ezekből készítik el. Amennyiben egy terv csak pdf-ben áll rendelkezésre, mert a tervező nem akarja a DWG fájlt odaadni, vagy idős és nem is számítógépen, hanem kézzel tervez az nem túl praktikus. A pdf-et újra műszaki rajz állományba kell szerkesztenem, mely több óra munka. Ráadásul a pdf-ben elég sok az elméretezés, kihagyott méret, tehát a hiba ami után nem is lehet visszaszerkeszteni, tehát napokat kell konzultálni a tervezővel.

Itt ragadnám meg az alkalmat, és kérném az építész tervezőket, hogy ne beszkennelt és átrajzolt térképmásolatból vegyék a telek határait, ne az alapján tervezzenek! Mivel ilyenkor átrajzolás történik természetesen már nem a telek eredeti méreteire történik a tervezés. Ha fél méterrel (sokszor többel) más a telek szélessége, abból nagy gondok és hosszú, felesleges egyeztetés következik ami elkerülhető lett volna.

A földmérő akárcsak egy ügyvéd, vagy egy orvos felelősséggel tartozik munkájáért, a földmérésen belül is külön szakképesítések vannak és pontosan meg van adva, milyen munkát milyen jogosultsággal lehet végezni.

Az épület alapozás, falazás kitűzésekhez, mint minden építőipari földmérési kijelölő munkához GD-T, geodéziai tervező jogosultság és mérnökkamarai tagság szükséges. Ez a minimum. Bár elvileg e nélkül, egyszerű földmérő alapjogosultsággal is lehet ilyen munkát készíteni, amennyiben azt egy GD-T jogosultságú földmérő ellenőrzi, átveszi. Mindig ragaszkodjunk a földmérő munkájáról olyan aláírt papírhoz, melyet ilyen jogosultságú földmérő is hitelesített!

Sajnos, ha az épület nem telekhatárra van tervezve nem kötelező, de erősen ajánlom, hogy mindig olyan szakembert bízzon meg, aki ingatlanrendező jogosultsággal is rendelkezik.

Az IR-M, ingatlanrendező jogosultsággal rendelkező földmérő jogosult kizárólag arra, hogy telkek határait vizsgálja, azokról megállapítsa jogos helyen vannak-e, adott esetben kitűzze a jogos birtokhatárokat. Nem egyszer láttam már olyat, hogy az épület a kerítéstől valóban az ott előírt egy méterre lett építve. Ám ahogy megmértem kiderült, a kerítés a telekhatárnál 2 méterrel arrébb lett elhelyezve, így az épület is rossz helyre épült.

Máig sem értem hogyan engedheti a jogszabály, épületet a határokhoz képest (valójában mindig ahhoz képest történik) olyan földmérő is kijelölhessen, aki nem hitelesítheti, a jelenlegi kerítések megfelelő helyen vannak-e? Hozzáteszem, aki az említett GD-T jogosultsággal valóban rendelkező, felelős, tapasztalt, mérnöki kamarai tag földmérő, általában rendelkezik IR-M jogosultsággal is, de ha nem jobb esetben akkor is szólni fog, ha a telekhatárokkal a kijelölés előtt valami nem stimmel.

Az adott feladat követelményeinek kielégítésére képes megfelelő műszer nélkül a legjobb földmérő sem sokat ér. Mivel egyszerű és viszonylag olcsó, már nagyon elterjedt a GPS műszerek használata (egy bot, rajta egy tányérral), nagyon sok alapozást ezzel jelölnek ki. Ezzel semmi gond nincs egészen addig, amíg a falazást, vagy a falak tengelyeit a földmérő nem ilyen műszerrel akarja Önnek kitűzni. Ebben az esetben azonnali elzavarását, és kamarai bejelentést javaslok! A falazás kitűzésére kizárólag a klasszikus mérőállomások (a 3 lábon álló távcsöves műszer) alkalmasak, mivel gps 3-5-olykor akár 10 centiméteres pontosságával szemben ezek a műszerek képesek centiméter alatti pontossággal is mérni. Ön sem szeretné, ha a derékszögűnek tervezett szobában a burkoló szólna, hogy szögre kell vágni a lapokat!

A földmérő kitűzésével a kivitelező építőipari vállalkozó fog dolgozni, ezért érdemes vele egyeztetve, az ő igényeit is figyelembe venni.

A 0.00 alapszintmagasság jelét mindig célszerű közösen megnéznünk a helyszínen hova jön ki, mert gyakran kiderül, a tervezettnél életképesebb a helyszínen kicsit feljebb, vagy lejjebb kijelölni. A magasságot ha nincs egyetlen nagyon fix pont több helyre is kijelölöm. Fontos, hogy a pontot mindig úgy jelölöm, arra a szintezőlécet fixen és mindig ugyanúgy rá tudják tenni.

Az alapozás és zsalukősor minden töréspontját kívül-belül kijelölöm és átadom, mivel az a feladatom, és csak teljeskörű munkát vagyok hajlandó átadni. Így a ki nem tűzött méretek miatt nem lehet félreértés, elmérés.

Az alapozás és a falazás kijelölésére zsinórpadot is használhatunk, azonban ha megoldható, mindig a direkt kijelölést ajánlom, legalább a sávalapra. Amennyiben attól fél, az alap ásás után elmegy annak vonala, vagy a kiálló tüskesor, a sávalap kikarózása mellett a tengelyeket ugyanúgy ki lehet vetíteni.