Telekhatárok kitűzése
A telekhatárkitűzés egy hivatalos földmérési eljárás. Ennek célja, hogy a földmérő egy telek esetében:
A helyszínen álló kerítéseket, egyéb határjeleket megméri és megvizsgálja
Ahol nem található határjel, kerítés, ott a telekhatár pontját a helyszínen megjelöli
Ahol van kerítés, határon álló épület, egyéb határjel, és az telekhatáron áll, annak megfelelőségét megállapítja
Ahol van kerítés, de a megadott hibahatáron kívül, rossz helyen, ott a megfelelő határt kijelöli és az eltérést négyzetméterre kimutatja
Minderről hivatalos, jogszabályban előírt dokumentációt ad le a helyileg illetékes földhivatalba, aki ezt a földmérési munkát levizsgálja, hitelesíti és nyilvántartásba veszi
feltöltés alatt…
Miután egy tulajdonos megrendeli a kitűzést, a földmérő a földhivataltól díj ellenében megigényli a telekre vonatkozó földmérési adatokat. Ezek gyakorlatilag a 70-es évektől keletkezett területi, mérési méretadatok, minden ami a telek jelenlegi állapotához vezetett. A földmérő e mellett megkapja az adott telek és szomszédos telkek tulajdonosainak listáját.
A földmérő ez után levélben fel kell vegye a kapcsolatot a szomszédos tulajdonosokkal, nélkülük semmiféle hivatalos telekkitűzés nem végezhető.
A helyszíni mérés ez után egyeztetett időpontban történik, a földmérő a helyszínen fellelhető határokat, kerítéseket miután azokat a tulajdonosokkal együtt megállapította felméri. Végül azokon a helyeken ahol nem volt, vagy nem jó helyen volt kerítés a határokat megjelöli, azokat a tulajdonosnak és megjelent szomszédoknak bemutatja.
A kitűzésről jogszabályban előírt dokumentációt kell készíteni, ami azzal válik hitelessé, hogy azt a földmérő a földhivatalhoz beadja, a földhivatal 60 napon belül levizsgálja és hivatalos nyilvántartásba veszi. A kitűzés egyik összefoglaló munkarésze a kitűzési vázrajz, ez az amiből a földmérő aláírt példányt visszakap és ezt adja megrendelője kezébe. A megrendelő ezzel tudja igazolni, hogy nála hivatalos, szabályszerű kitűzés történt amire tud hivatkozni.
A földmérő nem csak lever két karót a földhivatali térkép alapján. A földmérő felel azért, hogy a telek területe, szélessége, mélysége meglegyen, de ne a szomszédok kárára. Egy telket, annak területét csak teljes egészében lehet vizsgálni.
A földmérő pedig nem a földhivatali térképet tűzi ki, az csak egy adat a sok közül, ami vagy jó, vagy nem. A földhivatal a földmérő számára szolgáltatja a telekre vonatkozó összes régi és új mérési adatot, ezeket hasonlítja össze a helyszíni állapottal, ezekből dolgozik, számol ki olyan határvonalat, amivel mindenki megkapja azt a területet és szélességet ami neki hivatalosan jár.
Nagyon gyakori, hogy a térképi határok is mérőszalagos méréssel lettek kialakítva, és ilyenkor például 50-60 éves mérési papírok alapján mérjük azt vissza. Aki vizsgálat nélkül azt mondja, a földhivatali koordináták alapján csak kiüti azt a két pontot a kert végén, sajnos nem igazi szakember.
Könnyen lehet, hogy egyiket sem!
Alapvetően nincs olyan nyilvántartás, hogy telekhatár. Telekhatár az lesz, amit arra jogosult földmérő hivatalos eljárás során megállapít, ehhez pedig meg kell nézni az a térkép milyen mérésekkel, méretekkel, hogy keletkezett, hogyan változott a mai állapotig.
Településeink nagy részének az a térképe, ami a térképmásolaton van, és a telekhatáraink rajzának véljük, valójában még a 70-es években keletkezett. Teljesen régi technológiájú, mérőszalagos vagy teodolitos, pontatlanabb méréssel felmérve, majd ezeket a méréseket kézzel, például 2000-es kicsinyítésű térképre rajzolva. Ahol kiszámolva 1 milliméter rajzolási pontatlanság rögtön 2 méteres eltérést okoz!
Sok helyen ezek a pontatlanabbul mért és papíron pontatlanabbul rajzolt mérések rögzítik ma is a telekhatárokat! Van, ahol ezt csak fogták és beszkennelés után egyszerűen csak átrajzolták a számítógépre, és ezt látjuk ma a térképmásolaton.
Nem célszerű itt belemenni, de legyen annyi elég, egy telek határait épp ezért csak úgy szabad hitelesen megállapítani, kijelölni ha a földhivatalból megismertük annak régi méretadatait is. Ezért külön szakma a földmérés, aki tudja értelmezni a telek meghatározásával kapcsolatos összes mérést, és összehasonlítja a helyszíni állapottal. Ezt a folyamatot bonyolult szakmai szabályok rendezik.
Éppen ezért, egyáltalán nem biztos, hogy a helyszínen azokat a méreteket állapíthatja meg a földmérő, amiket a földhivatali koordináták, vagy a térképmásolat mutatnak. Tipikus eset, hogy például a térképmásolaton az épületünk a telekhatáron van, de egy szakember számára a régi papírok alapján egyértelmű, hogy ott még 50 centi a telkünkhöz tartozik és úgy fogja határunkat kijelölni.
Amint a fentebbi leírásaim alapján kiderült, a telekhatárok kitűzésének hivatalos módja van, ezért hivatalos feltételekhez is van kötve: Kizárólag érvényes ingatlan-rendezői szakmai minősítéssel rendelkező földmérő végezhet telekhatár kitűzést, és az ő munkája is csak akkor hiteles, ha arról kitűzési vázrajzot készít, melyet a földhivatalhoz is benyújt és az nyilvántartásba veszi.
Szakszerűtlen kitűzésből óriási problémák származhatnak! Azzal hibásan túl szűkre alakulhat a szomszéd telke, és megszűnhet építési telek lenni. Épülhet kerítés, vagy ne adj Isten egy új ház is részben a szomszéd telkére!
Több millió forintos károkról beszélünk. Ha a kitűzésről vázrajzot nem kaptunk, az nem hivatalosan történt, biztosak lehetünk benne: Az ember aki kinn volt, de papírt a megállapításairól nem adott, semmiért nem fog felelősséget vállalni!
A hivatalos kitűzés szükségességének másik oka, hogy bizonyos bonyolult esetekben egyénileg kell mérlegelni az ellentmondó adatok között. Ilyenkor előfordulhat, hogy 5 földmérő a telket 5 -féle képen jelölné ki (nyilván észszerű határokon belül). A kitűzés módja ilyenkor is csak a hivatalos úttal válhat hitelessé. Hiába gondolkodott akár szakszerűen is a földmérő, ha 1 év múlva a szomszéd földmérője tényleg hivatalos munkát végez, és ő már máshogy gondolkodva megállapítja új kerítésünk 40 centivel a szomszédba lóg.